Meglepte a Magyar Nemzeti Bank a szakértőket: a várakozásokhoz képest kisebb mértékben csökkentette az alapkamatot. A jegybanki alapkamat így 0,75 százalékkal 10 százalékra mérséklődött. Ennek megfelelően számíthatunk a hitelkamatok további csökkentésére is.
10 százalék lett a jegybanki alapkamat
Felülírta a jegybank lépése a piaci várakozásokat, ugyanis a január végi kamatdöntő ülésen ,,csupán” 75 bázisponttal csökkent a jegybanki alapkamat. Ezzel a korábbi 10,75 százalékos szint 10 százalékra mérséklődött a Monetáris Tanács döntése alapján. A döntéssel tehát
- a jegybanki alapkamat 10 százalékra,
- az egynapos jegybanki betét kamata 9 százalékra,
- az egynapos fedezett hitel kamata 11 százalékra csökkent.
Az elemzők ehhez képest nagyobb mértékű csökkentésre számítottak. Ezt az MNB alelnökének, Virág Barnabásnak a bejelentésére alapozták, miszerint az infláció nagyobb csökkenésével felgyorsulhat a kamatvágás is. A KSH decemberre vonatkozó adatai szerint az infláció már csak 5,5 százalék volt. Ugyanakkor ehhez viszonyítva a jegybanki alapkamat igencsak magas volt, sőt, a mostani csökkentéssel is magas marad.
A jegybank többször is hangoztatta, hogy a pozitív reálkamatot fenn kell tartani, vagyis az inflációnál magasabb lesz az alapkamat szintje. Hazánkban az inflációs cél 3 százalék, a jegybank célsávja pedig 2-4 százalék. Az MNB szerint ez 2025-ben érhető el stabilan, azonban megvan az esélye, hogy már idén is 3 százalék körülire csökken az infláció.
Mire számíthatunk idén?
Az infláció csökkenését hátráltathatja a gyenge forint az importon keresztül. Január elején még 380 forint alatti volt az euróval szembeni árfolyam, de a hónap vége fele már 390 körüli is volt.
A szakértők előrejelzései szerint folytatódhatnak a kamatcsökkentések. Ezzel az alapkamat 7 százalék körüli értéket vehet fel az év közepén, az év végére pedig 5,5-6 százalékos szintre is csökkenhet.
A jegybanki alapkamat csökkentése ismét elindíthatja a hitelek kamatainak mérséklődését. Ez viszont nem egyből és nem minden hiteltípus esetén fog megvalósulni. A lakáshiteleknél a pénzintézetek az idei év elejétől a 7,3 százalékos kamatplafonnal voltaképpen előrehozták a kamatcsökkentést. Ebből kifolyólag a január végi kamatvágás kevésbé fog látszódni a hitelkamatokban. Erre még rátesz az is, hogy januárban kissé még emelkedett is a hosszú lejáratú lakáshitelek árait befolyásoló BIRS referenciakamat. Ugyanakkor a vállalati hiteleknél fokozódhat ez a hatás.
