Jó hír érkezett az öngondoskodó, otthonteremtési céllal rendelkezők számára. Kovács Zsolt miniszteri biztos ugyanis bejelentette, hogy jövőre feltörhetőek lesznek a nyugdíjpénztári megtakarítások, mégpedig adómentesen. Azt is fontos tudni, hogy ez kizárólag egy évre, vagyis 2025-re vonatkozik. Ráadásul ennek az a feltétele, hogy az így összegyűjtött pénzt lakáscélra kell fordítani. A kormány tervei között szerepe, hogy 300 milliárd forint megtakarítást átirányítson az ingatlanpiacra. Ennek most a legújabb eszköze a nyugdíjpénztár.
Nyugdíjpénztár lakáscélra: jövőre lehetséges!
Lezajlott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) éves konferenciája, ahol Kovács Zsolt miniszteri biztos is beszélt. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi információval megegyezően Kovács Zsolt bejelentette, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár megtakarításai adómentesen feltörhetőek lesznek. Ez csupán átmeneti kedvezmény, így aki lépni szeretne, annak csakis 2025-ben lesz erre lehetősége. Ennek viszont az a feltétele, hogy ennek az összegét a megtakarító kizárólag lakáscélra (például vásárlásra, felújításra, hiteltörlesztésre) használhatja fel.
A bejelentéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy
- az önkéntes nyugdíjpénztár feltörése csakis 2025-ben, azaz egy éven keresztül lehetséges adómentesen,
- a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák nem törhetőek fel lakáscéllal adómentesség mellett,
- a lakáscélú felhasználás megvalósulhat vásárlás, felújítás, vagy korábbi lakáshitel törlesztésének formájában.
Az utóbbi pont vonatkozásában azonban még nem tudni, hogy mi lesz a felhasználás konkrét módja, vagy hogy hogyan lesz szükséges a lakáscélt igazolni.
A legfőbb cél az otthonteremtés
Az intézkedéstől a kormány azt várja, hogy 300 milliárd forint az ingatlanpiac irányába mozduljon. Ez a 2100 milliárdos nyugdíjpénztári vagyonnak mintegy 14 százaléka. A lépést Kovács Zsolt azzal indokolta, hogy a hazai lakosság öngondoskodási céljai elsődlegesen az otthonteremtésre, vagyis a saját lakóingatlan megszerzésére irányulnak. Európai tekintetben viszont a nyugdíjcélú pénztári és életbiztosítási megtakarítások alacsonynak minősülnek.
A miniszteri biztos szerint kimondottan alacsony azok száma, akik pénztári járadékszolgáltatásban részesülnek. Ez azokat a nyugdíjas korban lévő megtakarítókat jelenti, akik rendszeres pénzáramlást vesznek fel a megtakarítási számlájukról. Az ő számuk az ezres nagyságrendet is alig éri el. Ez a szám Kovács Zsolt szerint pedig arra utalhat, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a megtakarítók nagyobb részének nem jelent orvosságot az időskori anyagi nehézségekre. Az intézkedéssel tehát a kormány azt a célt tűzte ki, hogy összehangolja a látható öngondoskodási célokat és az öngondoskodási intézményrendszert.