Egy kezdő vállalkozónak, aki a saját ötletét szeretné megvalósítani, az egyik legnehezebb dolga az indulásnál a finanszírozási lehetőségek megtalálása. Értelemszerű, hogy egy stabil, jól működő vállalkozás hamarabb kap pénzügyi támogatást bankoktól vagy más üzleti szereplőktől, azonban egy múlttal nem rendelkező vállalkozás esetében sem kell erről letenni, ugyanis az ő részünkre is számos lehetőség létezik.
Finanszírozási lehetőségek
Egy vállalkozás részére alapvetően két fajta módon lehet forrást biztosítani. Vagy maga a vállalkozás szerez magának forrást, vagy pedig a tulajdonosok tesznek plusz pénzt a vállalkozásba (igaz a kockázati tőkebefektetés esetén csökkent a tulajdonrészre is).
Egy kezdő vállalkozás alapvetően háromtípusú finanszírozással élhet:
1. Kockázati tőkebefektetés
A vállalkozó eladhatja a vállalkozásában lévő, meghatározott mértékű tulajdoni arányát, amely ellenértékét a vállalkozás elindítására tudja fordítani. Ezen kockázati befektetők vagy olyan természetes személyek, akik az adott tevékenységi területen már kiterjedt tapasztalattal és kapcsolati tőkével rendelkeznek, vagy olyan kockázati tőkealapok, amely gazdasági társaságként működik és fő tevékenysége az, hogy minél nagyobb nyereséget érjen el a befektetéseivel.
Ezen finanszírozási mód előnye, hogy az induló cég már tapasztalt szakemberekkel vághat neki a piacnak és a kezdő vállalkozó igazából nem a saját megtakarítását kockáztatja. Hátránya viszont, hogy a vállalkozásban már induláskor nem 100%-os tulajdoni aránya lesz, így osztalékfizetéskor nem a teljes értékben részesül, mintha egyedüli tulajdonos lenne.
A kockázati tőkebefektetés leginkább azon vállalkozásnál van jelen, amelyben rövid-, középtávon többszörös növekedési potenciállal bír, hiszen a kockázati befektető minél hamarabb minél nagyobb nyereséget szeretne elérni azzal, ha majd eladja az olcsón megvásárolt tulajdoni arányát egy sokkal magasabb áron. Ezen területek leginkább az informatika, a gyógyszeripar, a biotechnológia és mérnöki területen működő cégek, vagy olyan cég, amely egy teljesen új dolgot talált ki egy igen fontos problémára, így megvan benne a potenciál a gyors növekedéshez.
2. Hitel (támogatott, nem támogatott)
Az elinduláshoz hitel is igényelhető, amely több formában is lehetséges. A legrövidebb idő alatt történő forráshoz jutást általában a személyi kölcsön biztosítja, viszont a teljes ügyletet figyelembe véve, ebben az esetben kell a legtöbbet visszafizetni a hitelező részére. Nyilvánvaló, hogy egy működő cég számára – amely már bizonyított a saját területén – hamarabb nyújtanak hitelt, mint egy frissen induló, nagy tapasztalattal nem rendelkező vállalkozásnak. Így ennek tükrében természetes, hogy a hitelező szempontjából kockázatosabbnak vélt ügylet többe kerül az adósnak, valamint a rövidebb futamidejű hitel is drágább, hiszen azesetben kevesebb időn át fizet az adós kamatot a hitelezőnek.
A vállalkozások működése érdekében és az így létrejövő munkahelyteremtést inspirálva az állam gyakran szokta segíteni a vállalkozásokat egy enyhébb (támogatott) feltételekkel rendelkező hitellel (pl. alacsonyabb fix kamat, mint a piaci alapú hitelek esetében), így egy forráshiányos vállalkozás számára az is megoldást jelenthet. Különböző gazdasági környezethez igazodva, az állam általában a válságok alatt is támogatott hitellel szokta segíteni a cégeket, hogy azok ne a fogyasztókra és ne is a munkavállalókra terheljék a problémákat (legyen az áremelés, vagy létszámcsökkentés).
3. Támogatás (visszatérítendő/vissza nem térítendő)
A támogatásokat illetően – legyen az visszatérítendő vagy vissza nem térítendő – a legszigorúbb feltételrendszer jellemez, amely nemcsak a pályázáshoz kapcsolódik, hanem az irányított felhasználáshoz is. A munkanélküli fiatalok vállalkozóvá válását sűrűn szokta támogatni az állam, ezen pályázatok általában olyan összeget jelentenek, amelyek sok mindenre fordíthatók, többek között a vállalkozó jövedelmét, vagy esetleg egy esetleges beruházást is beleértve. A kezdő – tapasztalattal nem rendelkező – vállalkozások mellett a már működő cégek részére is bőven van lehetőség támogatások pályázására.
Ezen támogatások általában a gazdasági társaságok fejlődése érdekében kerülnek megalapításra, így csak meghatározott dolgokra igényelhetők. A támogatások vonatkozásában beszélhetünk visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásról is. De a visszatérítendő támogatások között is általában csak a folyósított összeg meghatározott részét kell visszatéríteni. Nyilvánvaló, hogy a vissza nem térítendő támogatások kapcsán szigorúbb pályázati feltételek és követelmények fogalmazhatók meg, akár a folyósítás után is a nyomon követési szakaszban. Kockázatos lehet, ha nem teljesülnek az előírtak, mert akkor gyakori, hogy a teljes összeget vissza kell fizetni, vagy még többet is (büntetésként), mint amennyi maga a támogatás volt a vállalkozás részére.
Összefoglalva az eddigieket fontos elmondani, hogy a forrásszerzés minden egyes életszakasztól és a vállalkozók egyéni preferenciáitól függnek, amely erősen befolyásolja a jövőbeni terveket is. Mindez tükrében a forrásszerzést illető döntéseket mindig a vállalkozás egyéni helyzete, jellemzői határozzák meg.
