Magyarország valószínűleg nem inthet búcsút a recessziónak 2023 második negyedévének adatai alapján, ezzel elérve a leghosszabb gazdasági hanyatlást a 2008-as globális pénzügyi válság óta – nyilatkozták közgazdászok a Bloomberg megkeresésére. Az ukrán háború, a rekord magas energiaárak és infláció továbbra is aláássa az Európai Unió keleti szárnyának gazdasági növekedését, az előzetes jelek alapján pedig még igen sok nehézséggel nézhetnek szembe a Közép-Európai régió gazdaságai.
Előre figyelmeztettek az amerikai elemzők
Az Amerikai Egyesült Államokbeli közgazdászok, gazdasági elemzők óva intették Magyarországot az eddig szigorú monetáris politika lazításától. David Hauner, a Bank of America Global Research felelős vezetője szerint, ha túl korán engednek a kamatcsökkentésnek, akkor a jegybank még nagyobb bizonytalanságba sodorja a magyar gazdaságot. Az MNB mégis a kamatvágás útjára lépett, azóta pedig nem tartja olyan jól magát a forint. Júliusban minden jel arra mutatott, hogy itt a technikai recesszió vége, ám a legfrissebb statisztikák a várakozások szöges ellentétét mutatták.
Mégsem mutatnak jót a számok
Egy, a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok által végzett felmérés szerint eljött az első gazdasági bővülés azóta, hogy a tavalyi év második negyedévében a gazdasági körülmények válságba taszították a legtöbb nemzetet, ám a javulás mértéke igen csekély. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, miszerint a bruttó hazai termék a második negyedévben a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal csökkent. Ennek értelmében Magyarország gazdasági teljesítménye csupán 0,3 százalékkal nőtt 2023. áprilisa és júniusa között, az előző negyedévhez képest.
A Közép-Európai régió legnagyobb gazdasága, Lengyelország gazdasági mutatójának értéke 2,3 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az elmúlt negyed évszázadban tapasztalt leggyorsabb áremelkedése ellenére azonban éves összevetésben csupán 0,3 százalékkal zsugorodott a lengyel gazdasági teljesítmény értéke.
Nem fog jelentős sebességre kapcsolni a növekedés
Oroszország inváziójának hatására az infláció kétszámjegyűvé vált Európa szerte az elmúlt évtizedek legrosszabb életszínvonal-krízisében. A központi bankok az irányadó kamatok emelésére kényszerültek. A monetáris szigorítások hatására ez a gazdasági működésben a vállalati és fogyasztói kiadások erőteljes visszaesését eredményezte, amely rátette a bélyegét a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő térség gazdasági bővülésére.
Tomas Dvorak, az Oxford Economics vezető közgazdásza azt nyilatkozta, hogy az infláció korlátozó ereje és a rendkívüli intézkedések visszavonásának hatására az elmúlt negyedév végén – azaz júniusban – már enyhülnie kellett volna a gazdasági nyomásnak, annak ellenére, hogy a gyenge kereslet az euróövezetben visszaveti az export iránti keresletet.
„Mivel az infláció enyhül, és a központi bankok egyre inkább a normalizálás politikája felé fordulnak, a belföldi keresletnek is meg kellene növekednie.” – jegyezte meg Dvorak a lapnak tett nyilatkozatában. Hozzátette, a vezető közgazdászokkal egyetértésben, hogy a gazdasági teljesítmény normalizálódása nagyon fokozatos lesz, és nem fog jelentős sebességre kapcsolni az év végéig.
Forrás: Creditline.hu