Budapest lakossága folyamatosan csökken, miközben a környező települések lakossága növekszik – országszerte számos példa van arra, hogy a nagyvárosokból a szomszédos településekre költöznek az emberek.
Az állandó lakosok számának csökkenése a nagyvárosokban több tényezőre is visszavezethető. Az egyik ilyen ok lehet a magas lakásárak, amelyek miatt az emberek kénytelenek a külvárosokban vagy a kisebb településeken keresni otthont. Emellett a városi életmód és az ezzel járó zaj, szmog és zsúfoltság is sokakat eltántorít a városi élettől.
A megyeszékhelyeken és több budapesti kerületben is csökkent a lakosság száma az elmúlt években. A környező kisebb települések ingatlanjai eközben kedvelt célpontjaivá váltak az áttelepüléseknek – az ingatlan.com legfrissebb felmérése szerint, amely szól az állandó lakosok számának változásáról, beleértve az áttelepülések egyenlegét, valamint az aktuális adatokat arról, hogy a különböző városokban hogyan változott az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagára a tavalyi első negyedévhez képest.
A környező települések ütőkártyája: több, ugyanannyi pénzért
Folytatódott a korábbi évek tendenciája: az agglomerációs települések bővülnek, a magas lakásárakkal rendelkező nagyvárosok pedig veszítenek lakosságukból. Sokan elköltöztek otthonukból, hogy megbirkózzanak a magasabb ingatlanárakkal, amihez a magasabb lakáshitel-kamatok is hozzájárultak. Összességében a nagyvárosok körüli területeken ugyanannyi pénzért nagyobb ingatlanokat lehetett vásárolni. És sokan továbbra is élnek ezzel a lehetőséggel. Amikor egy város népességváltozását vizsgáljuk, fontos megjegyezni, hogy nem csak a városba költöző vagy onnan elköltöző emberek számát kell figyelembe vennünk, hanem a népesség természetes átmenetét is – a születések és halálozások közötti különbséget vagy az egyéb okokból áttelepülők számát.
Érd lakossága egy év alatt 821 fővel nőtt, ezzel a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb városa lett. Érd kínálati piacán az átlagos ingatlan-négyzetméterár egy év alatt 16%-kal, 753 ezer forintra nőtt. Érd után Budapest többi településének lakossága is növekedett.
Pest megyében:
- Erdőkertesen,
- Nagytarcsán,
- Biatorbágyon
- és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosság száma.
Ezeken a településeken az átlagos ingatlan-négyzetméterár 4-21%-kal 661-813 ezer forintra emelkedett. A népességszám változását tekintve a top tízbe tartozik a szintén Pest megyei Vácrátót is, ahol a 12%-os népességnövekedéssel együtt 17%-kal, 733 ezer forintra nőttek az ingatlanárak négyzetméterenként. Hajdúsámson az egyetlen nem Pest megyei település a top 10-ben, ahol a lakosság száma 254 fővel nőtt, az átlagos négyzetméterár pedig 15%-kal, 439 ezer forintra emelkedett.
Zsugorodó városok
A másik végleten Budapest fejedelemsége és kerületei állnak. A főváros lakossága tavaly 13 ezer fővel 1,63 millióra csökkent. Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 fővel csökkent a népesség. A lakosságszám csökkenése ellenére az ingatlanárak emelkedtek, az átlagos négyzetméterenkénti kínálati ár ezekben a városokban és kerületekben 14-21%-kal 435-729 ezer forintra nőtt.
Az ingatlanárak emelkedése azokban a budapesti kerületekben és fővárosi kerületekben, ahol a lakosságszám csökkent, azzal magyarázható, hogy a relatív népesség csak 1%-kal csökkent, így ezekben a kerületekben továbbra is van kereslet a lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és egyetemvárosok a befektetők kedvelt célpontjai, ami vagy növeli, vagy támogatja az árakat.
A szakértő azt is megjegyzi, hogy a kisebb települések közül a Borsod megyei Zsujta érdemel figyelmet, ahol idén 53 fővel, azaz 22%-kal nőtt a lakosok száma. Ugyanakkor a négyzetméterenkénti átlagár 117%-kal 312 ezer forintra emelkedett, és a település szerepel a falusi csokkal rendelkező falvak listáján is. A jelentős növekedés ellenére a zsujtai ingatlanárak még mindig nem számítanak magasnak a régióban.
