Ha ki kellene emelnünk egy szót, ami hónapról hónapra felmerül a hírekben, akkor az egyik ilyen biztosan az infláció lenne. De hallottunk már a deflációról vagy a stagflációról? Nem meglepő, ha nem szeretnénk ezzel foglalkozni – a közgazdasági témák gyakran szárazak, unalmasak vagy túlzottan bonyolultak. Ezek viszont nem csupán a gazdasági szakértők közkedvelt témái, hiszen a pénztárcánkon keresztül nagyban befolyásolják mindennapjainkat.
Valóban folyamatosan emelkednek az árak? Mi történne, ha ezzel ellenkező folyamatok indulnának el és minden olcsóbbá válna? Biztosan örülhetnénk neki? Hogyan lehetséges az, hogy a gazdaság stagnál, közben pedig minden drágul? A cikkben közérthetően, felesleges körítés nélkül vesszük sorra az infláció, defláció és stagfláció fogalmait, és azt, hogy melyik mennyire aktuális 2025-ben.
Infláció, defláció és stagfláció: miért érdemes ezekkel tisztában lenni?
A pénz vásárlóértékének változását bemutató mutatók nemcsak a közgazdászok és gazdasági döntéshozók számára fontosak, hiszen mindenki életére hatást gyakorolnak. Az olyan mutatók, mint például az inflációs ráta vagy a fogyasztói árindex megmutatják, hogy pénzünk valójában mennyit ér, és hogy a megélhetés költségei hogyan alakulnak. Ha már csak nagyjából is, de tisztában vagyunk az árak alakulásával, akkor könnyebb felelős döntéseket hozni. Ez esetben pedig nemcsak a bevásárlásról, hanem a hitelfelvételi és megtakarítási döntésekről is szó van.
A mutatók ismerete és nyomon követése azért is fontos lehet, mert a gazdasági folyamatok alakulását nem feltétlenül érezzük. Elképzelhető, hogy az egyik hónapban az élelmiszerárak szállnak el, míg következő hónapban ezek csökkennek, helyette azonban a rezsiköltség emelkedik. Az inflációs mutatókból pedig összegezve, általánosan olvashatóak ki ezek a változások. A mutatók ismeretében nemcsak tudatosabb döntéseket hozhatunk, hanem jobban megérhetjük a gazdasági híreket és a kormány döntéseit is.
Infláció: évek óta szárnyal Magyarországon
Az infláció alapvetően az árszínvonal emelkedését foglalja magában, azaz a pénz vásárlóértékének mérséklődését is jelenti egyben. Az inflációs célérték 3% hazánkban. Az elmúlt években Magyarországon mondhatni szárnyalt az infláció. A csúcspont 2023. januárjában érkezett el, ekkor 25,7%-ot tett ki a ráta. Ezt követően lassan, de biztosan csökkenni kezdett. A 2024-es stabil 3-4% körüli szintek után azt gondolhattuk, hogy végre ,,célba értünk”, de 2025-ben eddig rendre 4-6% közötti inflációs rátával találkozhattunk. A KSH legfrissebb adatai szerint idén augusztusban 4,3% volt az infláció.
Az infláció a gazdasági folyamatok természetes kísérője, mértéke pedig nagyon is fontos. Az alacsony infláció alapvetően kedvezően hat a gazdasági folyamatokra, ugyanis a fogyasztókat vásárlásra ösztönzi. Amennyiben nem lenne infláció, az a fogyasztás elhalasztásához vezetne, ezzel csökkenne a kereslet, ami akár gazdasági visszaesést is eredményezhetne.
A jegybanknak tehát nem az a célja, hogy egyáltalán ne legyen infláció, hanem hogy egy egészséges szintű, kb. 2-3%-os rátát tudjon fenntartani. Amennyiben az infláció meghaladja ezt a szintet, akkor a jegybanknak célszerű közbelépni a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésén és a kamatok megemelésén keresztül. A kamatkörnyezet emelkedésével a lakosok és a vállalkozók is növelhetik megtakarításaikat, miközben szigorúbb feltételek mellett igényelhetnek csak hitelt.
Defláció: Ez sem előnyös, de legalább most nem jelent veszélyt
A defláció jelenleg nem túl időszerű téma, azonban mindenképpen érdemes tisztában lenni ezzel a jelenséggel is. A defláció lényegében az árak csökkenését foglalja magában. Habár elsőre kedvezőnek tűnhet az árak csökkenése és az egyre olcsóbb bevásárlás, a gazdaság szempontjából ez kedvezőtlen folyamatokat eredményezhet.
Amennyiben a fogyasztók arra alapoznak, hogy idővel minden olcsóbb lesz, akkor például a nagyobb összegű dolgok (pl. ingatlan, autó, televízió) vásárlását elhalasztják, ami a korábban említett keresletcsökkenéshez és gazdasági növekedés megfékezéséhez vezethet. A defláció ellen a bankok a pénzmennyiség növelésével és a kamatcsökkentéssel védekezhetnek, habár ennek a veszélye jelenleg nem áll fenn Magyarországon.
Stagfláció: A lehető legrosszabb – ez a jövőképünk?
A stagfláció két kifejezés egyvelegeként jött létre: a stagnáló gazdasági helyzetből és a magas inflációból. Az árstabilitás szempontjából ez a legveszélyesebb folyamat. Jelenleg Magyarországon a magasabb infláció mellé mérsékelt gazdasági növekedés társul, így a jegybank a monetáris politika szigorításával igyekszik leküzdeni az áremelkedést. Abban az esetben, ha a gazdaság nem képes bővülésre az erős inflációs nyomás alatt, akkor már nem elegendőek a monetáris szigorítások. Természetesen ebben az esetben is le kell szorítani az inflációt, azonban ez hatalmas terhet jelenthet a gazdaság számára, ami így méginkább kedvezőtlen helyzetbe kerülhet. A jegybankok tehát minden követ megmozgatva igyekeznek elkerülni a stagfláció jelenségét.
Jelenleg hazánkban nem mutatkoznak a defláció és a stagfláció jelei, azonban nem lehet teljesen kizárni sem. Az infláció továbbra is magas, de az előrejelzések szerint csökkenni fog. A gazdasági növekedés bár elenyésző, de legalább növekedésről beszélhetünk, nem pedig stagnálásról. Ezek alapján pedig nem túl valószínű forgatókönyv Magyarországon a stagfláció.
Mi a helyzet most a nagyvilágban?
Az Európai Unió gazdasága az elmúlt néhány évben csak minimális gazdasági növekedésre volt képes. Az unió és az eurózóna növekedése 2024-ben 1% körüli volt, és a közeljövőben hasonló tendenciára számítanak a szakemberek. Az Európai Bizottság 2026-ra némi javulást vár, a növekedés 1,4-1,5% körül alakulhat.
Uniós szinten az inflációs nyomás enyhülni látszik, ami az energiaárak csökkenésével magyarázható. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb: a költségnyomás továbbra is jelen van a cégek profitelvárásai és a bérnövekedés miatt. Az Európai Bizottság szerint 2024-ben átlagosan 2,6% körül alakult az infláció, ami az idei évben 2,3-2,4% közötti lehet. A deflációnak egyelőre jele sincs, viszont a stagflációra egyre több szakember figyelmeztet, ami még nem az idei évben, de a közeljövőben lesújthat az európai gazdaságra.
