A jegybank elemzőjének, Balatoni Andrásnak legfrissebb cikke “Ársapkák és infláció: mit üzen a múlt és mit mutat a jelen?” címmel. Az elemzésben alaposan feltárásra kerül, hogy a kormány milyen intézkedésekkel és hogyan eredményezte azt, hogy európai szinten Magyarországon a legnagyobb mértékű az árak drágulása.
Az ársapkával kapcsolatos tapasztalatok
Az elemzés első fele az élelmiszer árstop hatásaival foglalkozik, amelyből kiderül, hogy a kiskereskedők jelentősen megemelték azoknak az árucikkeknek az árát, amelyekre nem érvényes a hatósági áras korlátozás. A kereskedők ezt azzal indokolják, hogy az árstopos termékek által generált veszteséget valahol kompenzálni kell, így ezt beépítették a többi termék árába. A szerző felhívja a figyelmet egy hasonló esetre: Amerikában az 1970-es évek környékén a magas inflációt az árak befagyasztásával igyekeztek mérsékelni, viszont ugyanezen indok miatt már akkor sem járt sikerrel az intézkedés.
A drasztikus infláció jellemzően a helyettesítő termékek körében szembetűnő. Ez azokat a termékeket foglalja magába, amiket abban az esetben vásárol meg a fogyasztó, ha a hatósági áras termék éppen nem elérhető az adott üzletben. Ez azt jelenti, hogy például csirkemell helyett gyakran csirkecombot vásárolunk, vagy a 2,5%-os UHT tej helyett 1,5%-osat. Ez pedig igencsak gyakran előfordul.
A legtöbbünkben felmerül a kérdés: mennyivel lettek drágábbak ezek a helyettesítő termékek, amiket gyakran kénytelenek vagyunk megvenni? Az elemző ezt a kérdéskört is alaposan megvizsgálta:
- a kristálycukor helyett gyakran használt porcukor ára február óta 222 százalékkal növekedett,
- a búzafinomliszt helyett vásárolt rétesliszt ára 146 százalékkal drágult,
- az étolajat helyettesítő sertészsír ára 215 százalékkal emelkedett,
- a sertéscombhoz hasonló karaj árdrágulása 152 százalékos volt,
- a csirkemell helyetti csirkecomb árszínvonala 167, a pulykamell 180 százalékkal emelkedett,
- a 2,8%-os UHT tejet kiváltó 1,5%-os tej ára 190 százalékkal emelkedett február óta.
Az árkorlátozott termékekkel kapcsolatban fontos tapasztalat, hogy az ezen a termékeken elszenvedett veszteséget a kereskedők a többi termék árán teljes egészében igyekeztek behozni. Mindez azért kedvezőtlen a magyar lakosok számára, mert hiába az árstop, ha a többi termék árát a különbözöttel megnövelik, így lényegében ugyanannyit fizetünk, mint az árstop nélkül. Az elemző szerint “Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek.”
Összességében Magyarországon emelkedtek legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai, ugyanakkor néhány feldolgozott termék hátrányba került a külföldiekkel szemben, amit az ellátási zavarok indokolnak. Ez abból látható többek között, hogy az árstop következtében kevesebb tej lett a piacon, ugyanis így nem éri meg ugyanolyan szinten termelni, mint korábban, továbbá hozzájárult a sajt és a túró árdrágulásához is. Mindezek mellett a gyenge forint is növelő hatást gyakorolt az árakra, ugyanis az import így drágább lett.
A V4-ek viszonyában is jóval nagyobb Magyarországon az árdrágulás, mint Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában. A másik három ország átlagárához viszonyítva a kenyér ára hazánkban 34 százalékponttal, a tej, a sajt és tojás ára eddig 41 százalékponttal volt magasabb.
A benzin drágulása
Az elemzés arra is kitér, hogy az üzemanyag árának emelkedése nem az alapanyag árdrágulásával magyarázható, hanem a benzinre vonatkozó egyéb terhek miatt. A BRENT, vagyis európai irányadó olajtermék árszintje nemzetközi szinten 166 forint/liter volt az árstop bevezetését megelőző napon (2021. november 14-én). Az árstop megszüntetésének napján, december 9-én pedig már 27 forinttal drágább, így 193 forint volt.
A tavaly november 14-én tankolt 95-ös benzin 506 forint volt literenként, míg ez ma 632 forint. Ebből látható, hogy az áremelkedés nem olyan kismértékű volt, mint az olaj esetén, tehát nem 27 forint, hanem 126 forint volt. A dízel esetében jelentősebb áremelkedésnek lehettünk tanúi: a novemberi árakhoz képest most 181 forinttal drágább literenkénti ára.
Az árnövekedés fontos kiváltó tényezője az áfa, ami a benzin esetében +27 forint, a dízelnél +39 forint, viszont ennél is jelentősebb az egyéb költségek és adók emelkedésének hatása. Az elemző megállapítása szerint az iparági költségek növekedését gerjesztette az árstop is, ami jelenleg is érezteti hatását az árszínvonalban. Az árstop miatti kimagasló fogyasztás hozzájárult a folyó fizetési mérleg nagyobb hiányához is, ami tovább növeli az inflációt.
Mindent összevetve 2022 végére az ársapka hozzávetőlegesen 3-4 százalékponttal növelte az inflációt. Habár az üzemanyagra vonatkozó árkorlátozást kivezette a kormány, az élelmiszerek esetében 2023 áprilisáig meghosszabbították, így feltehetőleg a későbbiekben is magas inflációval kell számolnunk.
