A legtöbb építőanyag-beszállító egyes építőanyagok árának csökkenését jósolja. A korábban tapasztalt ellátási nehézségek megszűntek. Az építőanyagok iránti kereslet jelentős visszaesése a kereskedői tevékenység csökkenéséhez vezet, ami alacsonyabb jövedelmezőséget eredményez.
Az építőanyagokkal kereskedő vállalatok költségcsökkentő intézkedésekkel, a szervezetek hatékonyságának növelésével és a szolgáltatások körének bővítésével próbálnak megbirkózni a piaci nehézségekkel.
Építőanyagokkal kapcsolatos tényezők | Adat/Eltérés |
Árak | Várható csökkenés |
Ellátási nehézség | Megszűnt |
Kereslet | Jelentős visszaesés |
Építőanyag-ellátás stabilitása | Nagyszámú kereskedelmi cég |
Bérnövekedés | Átlag 8,3% várható növekedés |
Nyereségesség | Várható romlás |
Forrás: creditline.hu
Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyarországi Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a nagyszámú építőanyag-kereskedelmi cég jelenléte biztosítja az építőanyag-ellátás stabilitását.
A recesszió az építőanyag-iparban érződik a legerősebben, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol a cégekre. Komoly döntéseket kell hozni, például szakmunkások elbocsátása, műszakok leépítése vagy akár gyárak bezárása – hangsúlyozta Dávid Tibor, az ÉVOSZ Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke, megjegyezve, hogy „az energetikai felújítási program enyhülést jelent”.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségéhez tartozó, nemrég alakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat célja, hogy folyamatosan felmérje a magyarországi építőanyag-kereskedelem és -forgalmazás helyzetét, a piaci helyzetet.
A szövetség 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozás megkérdezésével meghatározta az építőanyag-piaci szereplők és az építőanyag-kereskedelem 2023 második félévére vonatkozó várakozásait a piac változásai alapján.
A megkérdezett cégek elhelyezkedése az ország regionális megoszlásával arányos, és minden régióra kiterjed.
Az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások árai költségeinek változása
Ami az árváltozásokat illeti, a válaszok arra utalnak, hogy a válaszadók az év második felében az építőanyagok és építési termékek árának csökkenésére számítanak. Átlagosan a csökkenés várhatóan csekély mértékű lesz, és a csökkenés mértéke várhatóan egyszámjegyű lesz. A legnagyobb árváltozás az EPS (polisztirol szigetelés) és a betonacélok esetében várható, a legkisebb pedig a festék- és lakkanyagok, a cement és a gipszkarton esetében.
A válaszadók mind az energia-, mind a bankköltségek növekedésére számítanak, a szállítási költségeknél csak marginális költségcsökkenés várható, ami az építőanyagok jelentősen alacsonyabb forgalma miatt megnövekedett szállítási piaci versenynek tudható be.
Az építőanyag-forgalmazók 2023-ban 8,3 százalékos átlagbérnövekedésre számítanak 2022-hez képest.
A tanulmány szerint a bérek növekedése 2023-ban az infláció mértéke alatt lesz. A cégek országszerte 12%-os átlagos bérnövekedésre számítanak, a legalacsonyabb, 8,7%-os növekedési ütemet Budapesten mérték, a magas, 13,6%-os bérnövekedés intenzitása főként a nyugat-dunántúli régióra jellemző. Ez a bérnövekedési szint alacsonyabb, mint a KSH által közzétett nemzetgazdasági bérnövekedés. A korábbi évektől eltérően ez a pénzügyi év várhatóan az első, amelyben a reálbérek várhatóan csökkennek.
Építőanyag-kereskedelmi vállalkozások jövedelmezősége
A válaszadó vállalatok nettó árbevétele 2022-ben még növekedést mutat az előző évhez képest, de 2023-ban várhatóan erőteljesen visszaesik a piac gyors zsugorodása miatt a magas infláció miatt.
A nyereségesség az árbevétel százalékában kifejezve a vállalatok közel felénél 2022-ben az 5-10%-os tartományban van, de a vállalatok 2023-ban nagyon pesszimisták: a válaszadók 86%-a a nyereségesség romlására számít.
Építőanyag-kereskedelmi vállalkozások üzletvitele
A megrendelések hiányát nevezik meg a napi működés fő akadályaként, de a válaszadók több mint fele a magas inflációt, a versenyt, az árharcokat és a gazdasági szabályozás gyors változásait is kihívásként említette. A kamatlábak kedvezőtlen változása és a támogatások számának és szintjének jelentős csökkentése is szóba került.
A felmérés az ellátási lánc megbízhatóságát is vizsgálta. A kereskedők válaszaiból ítélve az első félévben általában nem voltak nehézségeik az építőanyagok és nyersanyagok beszerzésében.
Az erre a kérdésre igennel válaszoló válaszadók a cementet, néhány speciális szigetelőanyagot és téglatípust neveztek meg.
Munkaerő
A piaci forgalom csökkenése a munkaerő-állományban is változásokat eredményezett. A válaszadók egyharmada mondta, hogy csökkentenie kell az alkalmazottak számát, és csak 8% tervezi annak növelését.
Azok a vállalkozások, amelyek növelni vagy pótolni tervezik a létszámot, nagyobb valószínűséggel találnak megfelelő számú alkalmazottat, mivel több mint kétharmaduk arra számít, hogy a munkaerőpiacon ugyanúgy vagy még könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, mint korábban.
A szűkülő piacon a vállalkozások bizonyos mértékig nemcsak a munkaerő megtartásával, hanem a digitális fejlesztéssel és képzéssel is felkészülnek a jövőbeli kihívásokra. Az előző évhez képest a vállalkozások azt tervezik, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek mind az alkalmazottak, mind a vezetők képzésére.
Finanszírozás
Az építőanyag-kereskedők elsősorban banki hitelekre és különböző lízingkonstrukciókra támaszkodnak működésük likviditásának fenntartása érdekében. Felelős munkáltatóként azonban a közeljövőben is a vissza nem térítendő támogatásokhoz, különösen az állami munkahelymegtartó támogatásokhoz fordulnak, hogy munkaerő-állományukat megtartsák. Teszik ezt annak fényében, hogy a válaszadók kétharmada a fizetési fegyelem romlását észlelte az elmúlt hat hónapban.
Mi vár az építőanyagokkal foglalkozó vállalkozásokra?
Az állami beruházások elhalasztása és a piac lassulása az építőipari értéklánc valamennyi szereplőjét érintette, beleértve az építőanyag-kereskedőket is.
A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedő az energiatakarékosságra összpontosít, miközben a digitalizáció gyors fejlődésével összhangban bővíti termékkínálatát és a kapcsolódó szolgáltatásokat, digitális értékesítés-támogató rendszereket és online értékesítést fejleszt.
A válaszadók többsége úgy véli, hogy az új építési szabályzat tervezetében tervezett Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat bevezetése negatív hatással lesz jövőbeli üzleti tevékenységükre. A Társaság stabil építőanyag-ellátást tud biztosítani egy új országos hálózat nélkül is. Bíznak a kormány keresletkiegyenlítő projektjében, az alacsony kamatozású lakásépítési ösztönző programban és a lakásfelújítási ösztönző programban. Ezek az energiahatékony felújításokhoz nyújtott kedvező kamatozású hitelek, a hazai építőanyagok használatának ösztönzése és az alacsonyabb infláció lehetnek azok a tényezők, amelyek az építőanyag-piacnak a következő recessziós időszakban is erős támaszt adhatnak.
Forrás: Pixabay
Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megmentése és a termelés fenntartása érdekében. Amint arra Lantos Csaba energiaügyi miniszter már rámutatott, az új energetikai korszerűsítési támogatási program nemcsak az építőiparban, hanem a gazdaság egészében is pozitív változásokat hozhat. Bízunk benne, hogy még a nyáron elindul – mondta Dávid Tibor, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Megjegyezte azt is, hogy a hazai gázfogyasztás megközelíti az évi 10 milliárd köbmétert. Ebből átlagosan mintegy 3 milliárd m3 gáz fogy télen a független mérőórákkal rendelkező háztartásokban, 70% fűtésre, 30% pedig melegvíz- és főzésre. Az otthoni gázfogyasztás hatással van mind a gazdaságra, mind a környezetre. Az energetikai korszerűsítési program hosszú távon megtakarításokat eredményez mind a lakosság, mind az államháztartás számára. Jelenleg a többletköltségek nagy részét a magyar Pénzügyminisztérium egy maradványalapon keresztül finanszírozza. Emellett a háztartások gázfogyasztásának csökkentése hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődéshez, amely napjaink egyik fő kihívása az EU számára. A program az építőipari ágazatban az üzleti ciklus lerövidítéséhez is hozzájárul.