A munkaerőpiaci korlátok, mint az emelkedő munkanélküliségi ráta vagy a szakképzett munkaerő hiánya és a laza fiskális politika meghosszabbíthatja az infláció szárnyalását néhány fejlődő országban, köztük Magyarországon is – figyelmeztetnek az elemzők, akik szerint az alapvető árnyomás makacsul megmarad, még akkor is, ha az élelmiszer- és energiaárak a tavalyi csúcsértékekhez képest csökkennek.
Annak ellenére, hogy amerikai gazdasági elemzők figyelmeztetik többek között a magyar jegybankot is, számos jel utal arra, hogy gyors kamatcsökkentésbe kezd Magyarország. Május elején az MNB komoly mértékben, 4 és fél százalékponttal csökkentette a kamatfolyosó felső határát, amely eredményeképp a tíz éves állampapír hozama erős csökkenésbe kezdett.
Nagy bajt okozhat a gyors kamatcsökkentés
Az amerikai központi bankok elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a túl korai csökkentés visszafelé sülhet el a fejlődő gazdaságokban. David Hauner, a Bank of America Global Research felelős vezetője szerint a monetáris politikában a megfontoltság és a határozottság nagyobb gondoktól óvhatja meg a gazdaságot a későbbiekben. Ha túl korán engednek a kamatcsökkentésnek, a szakértő szerint a problémák kezeléséhez újbóli kamatemelésre lesz szükség, ezzel még nagyobb bizonytalanságba sodorva a gazdaságot.
Az üzemanyag- és élelmiszerárak csökkenésnek indultak Közép-Európa és Latin-Amerika országaiban egyaránt, de a kamatcsökkentés okozta alapvető árnyomás meghiúsíthatja a növekedés beindítására irányuló terveket. Thierry Larose, a Vontobel vezető portfóliómenedzsere a kamatvágás előtt nyilatkozott a magyarországi helyzetről. Nagyon aggasztónak nevezte a magyar jegybank álláspontját, szerinte túlságosan korai még a jegybanknak a lazításra gondolni. Larose kiemelte, hogy Magyarország „nagy nyomást gyakorló” fiskális politikát folytat, ennek egyik példa intézkedése a rezsiárak felső határának megállapítása, amelynek célja a “gazdasági növekedés mindenekelőtti fellendítése”, amely szintén erősítő tényező a hazai infláció alakulásában.
Forrás: Trading Economics, Creditline.hu
Az MNB mégis a kamatcsökkentés útjára lépett
A világjárvány következtében bevezetett korlátozások feloldása és Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója miatt felpörgött infláció elleni szigorítás után több fejlődő országban is a politikusok és egyes központi banki döntéshozók a gyenge növekedés fellendítése érdekében gyors kamatcsökkentésre törekednek. Magyarországon az MNB is a folyamat elindítására utaló jeleket tett, a monetáris szigorítás a kamatfolyosó felső határának csökkentésével elkezdődött.
A kamatfolyosó szűkítése önmagában nincs közvetlen hatással a magyar kamatszintekre, mégis, ha túl korán kezd bele a magyar jegybank a kamatcsökkentésbe, az az infláció szempontjából is balul sülhet el. Ekkor a halmozódó jegybanki veszteségek az állami költségvetésre róhatnak terhet, idővel pedig a lakosságra terhelhetők a veszteségek, adó formájában. Innen már csak egy lépés, hogy a jegybankba vetett bizalom meginogjon.
Hozzá kell szokni a magas kamatlábakhoz
William Jackson, a Capital Economics vezető közgazdásza arra számít, hogy idén több központi bank is megkezdi a csökkentést, szerinte a vártnál fokozatosabban lazítanak majd néhány országban a politikán. A következő egy évre Hauner azt jósolta, hogy Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, és néhány fejlődő Latin-Amerikai országban a piaci árak drágulásának mértékéhez képest kisebb mértékű kamatcsökkentésre kerül majd sor. Szerinte a kamatlábaknak legalább néhány évig magasnak kell maradnia ahhoz, hogy az infláció visszatérjen oda, ahol lennie kellene. Az elemző kilátása szerint – amennyiben megkezdődik a kamatcsökkentés – nem fogunk egyhamar visszatérni a válság előtti paradigmához, sok országban, köztük Magyarországon is hozzá kell szokni a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt utoljára látott kamatlábakhoz, és újra 400 forint közelébe szökhet az euró.
