A banki elemzők szinte sokkot kaptak, amikor meglátták a legújabb inflációs adatokat. A KSH statisztikája alapján idén januárban átlagosan 5,5%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel ezelőtti szintet. Az infláció tehát magasabb volt, mint amire a szakértők előzetesen számítottak. Ez pedig szükségessé teszi a várakozások kiigazítását is. Nézzük meg, hogy az elemzők szerint milyen évnek nézünk elébe!
5,5%-ot tett ki a január havi infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint átlagosan 5,5%-kal haladták meg a fogyasztói árak 2025. januárjában az egy évvel ezelőtti szinten. Amennyiben csak egy hónapot vizsgálunk, akkor is szembeötlő a drágulás: 2024. decemberéhez viszonyítva átlagosan 1,5%-os áremelkedés ment végbe. Természetesen ez még mindig rendkívül kedvező, szemben a 2023-as év elején tapasztalt 25% körüli értékkel.
Amennyiben viszont csak egy évet vizsgálunk, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy az infláció ismét növekedésnek indult:
Mielőtt azt gondolnánk, hogy ez nem is olyan vészes, fontos azt is tudni, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs célértéke 3%, de optimális esetben 2-4% között alakul. Ennek pedig már a decemberi statisztika sem felel meg. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Uniós áremelkedésben ismét Magyarország került az első helyre.
Mit mondtak eddig a szakemberek?
A kormány az idei évre tervezett költségvetésében 3,2%-os inflációval kalkulált. A jegybank ennél borúlátóbb képet festett az idei évről: az MNB szerint ez inkább 3,3-4,1% között fog alakulni. Virág Barnabás már januárban felhívta arra a figyelmet, hogy “a magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak, valamint a gyengülő forint kedvezőtlenebb inflációs környezetet jelent a magyar gazdaság számára”. Az MNB alelnöke azt is hozzátette, hogy az idei évi átlagos infláció inkább az intervallum felső határa körül fog alakulni.
A banki elemzők ennél is rosszabb várakozásokat fogalmaztak meg idénre. Szerintük az infláció a 3,9 és 4,7% közötti sávban fog alakulni, azonban ekkor még nem látták a januári statisztikát. Az ismételten növekedésnek indult infláció után a szakértők is módosították várakozásaikat. De hogyan?
Egyre rosszabb forgatókönyveket vázolnak fel az elemzők
Az ING Bank korábban 4,5%-ban állapította meg az idei áremelkedés szintjét, azonban ezt 5% körüli értékre emelte. A bank elemzői szerint az infláció az év alatt 4,5-6% közötti sávban fog mozogni. Vezető elemzőjük, Virovácz Péter azt is hangsúlyozta, hogy ez nem a bázishatásból adódik, ráadásul az élelmiszerárak 2,2%-os emelkedése a megélhetési válság időszakára hajaz.
Az Amundi számításaiban magasabb inflációt jósolt idénre, mégpedig 4,9%-os szintet. Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint a nagyobb emelkedés a forint gyengülésének, az energiaárak drágulásának és év eleji átárazásoknak köszönhető. A piaci szereplők pedig előbb-utóbb elkezdik áraikba beépíteni azt a kamatemelést, amire a későbbiekben számítanak.
Az Erste makrogazdasági szakértője, Nagy János azt is hangsúlyozta, hogy a mostani magas inflációhoz képest az éves maginfláció ennél is nagyobb, mégpedig 5,8%. Ezek alapján pedig nem valószínű, hogy kamatcsökkentésekre számíthatunk. A bank a korábbi 4,5%-os előrejelzését egyértelműen felfelé korrigálja.
Gyaníthatóan 5% körül fog alakulni az éves infláció
Az OTP elemzői korábbi 4,9%-os várakozásukat most 5-5,5%-ra emelték. Az Erste elemzőihez hasonlóan úgy gondolják, hogy nincs itt az ideje a kamatcsökkentéseknek. A januári infláció szintje szerintük az év eleji közvetett adóemelésekből ered, ráadásul az év eleji hideg miatt a lakosság többet fűthetett, amivel átcsúszhattak a nem rezsicsökkentett kategóriába is.
A Gránit Alapkezelő sem nyilatkozott túl optimistán az idei évben várható inflációt illetően: szerintük az 5%-hoz közelebb lesz, mint a 4-hez. A szakértők hozzátették, hogy a gyenge forint és az átárazások negatívan fogják befolyásolni a reálbéreket, így a fogyasztást is. Ebből kifolyólag pedig az idei gazdasági kilátások is szerényebbek lehetnek.
