Áprilisban az infláció 4,2% volt, azonban a május nem hozta a várva várt csökkenést. A május havi éves áremelkedés ugyanis 4,4%-ra növekedett. Ezzel pedig véget ért a február óta tartó mérséklődés. Ez egyértelműen rossz hír, hiszen az árak emelkedését mindenki megérzi. Drágulnak az élelmiszerek, emelkednek a megélhetési kiadások és többet fizetünk benzinért is. De mi okozta most az infláció újbóli emelkedését?
Az infláció az élelmiszereket is sújtja
Az áprilisi 4,2%-os infláció után 4,4%-ot mért a KSH májusban. Ezzel az idei öt hónap átlaga 4,88%. Az egyes kategóriákban eltérően, de jelentősen emelkedtek az árak:
- az élelmiszerárak 5,9%-kal,
- a szolgáltatások 5,9%-kal,
- a szeszesitalok és dohányáruk 7,3%-kal
- a háztartási energiaárak 5,3%-kal,
- a tartós fogyasztási cikkek pedig 2,2%-kal drágultak.
Az áprilisban mért 1,3%-os élelmiszer árcsökkenést követően májusban ismét növekedést, mégpedig 0,6%-os drágulást tapasztalhattak a fogyasztók. Az áprilisi adatok reményt adtak, hogy az árak végre tartósan csökkenésnek indulnak. A májusi emelkedés viszont ez lerombolta, szemléltetve azt a bizonytalanságot, hogy az árak továbbra is ingadoznak.
Mi állhat az infláció emelkedése mögött?
Habár a meghatározott élelmiszereknél továbbra is érvényben az árréstop, mégis ebben érdemes az infláció emelkedésének okait keresni. Egyrészt elképzelhető, hogy nem az árrésstopos termékek ára drágult, másrészt az is lehetséges, hogy a meghatározott termékek bekerülési ára lett magasabb.
A statisztika szerint inkább az előbbi indok a valószínű. Az áremelkedés elsősorban a burgonyát, a kávét, a kakaót, a hazai és déli gyümölcsöket érintette. Nagyobb árdrágulás pedig többek között az idényjellegű termékeknél volt tapasztalható.
Az élelmiszerek mellett a biztosítóknál és a lakossági bankszámláknál megindult önkéntes díjcsökkentést is érdemes az adatoknál figyelembe venni. Az áprilisi szinthez képest a pénzügyi szolgáltatások díja 0,7%-kal, a lakóingatlanokra köthető biztosítások ára pedig 2,8%-kal csökkent májusban. A fogyasztói kosárban viszont relatíve kis súlyt tesznek ki ezen tényezők, így nem tudták kompenzálni más csoportok áremelkedését.
Miben reménykedhetünk?
Az infláció csökkenéséhez reményt nyújthat néhány olyan intézkedés, aminek hatása még nem látszódik a májusi adatokban. A drogériákra vonatkozó árrésstop május 19-től hatályos, az inflációs adatgyűjtés pedig a hónap 20. napjával zárul. Ezek alapján tehát a májusi adatokban még nem tapasztalhattuk a hatását.
Ezen felül pedig a nem vényköteles gyógyszerek esetében is érkezik az önkéntes árkorlátozás. Ez az intézkedés is hasznos, hiszen a gyógyszerek és gyógyáruk kategóriája 5,5%-os áremelkedést mutatott az év eleji szinthez képest. Amennyiben az árak ehhez térnének vissza, az lényegében egy 4,8%-os áresést eredményezne. (A tényleges mérséklődés gyaníthatóan ennél alacsonyabb lesz.)
