Nagy Márton hazánk gazdaságfejlesztési minisztere fogalmazta meg azt az ötletet, hogy az inflációs célt felfele kellenne tolni. A célsáv jelenleg 2-4 százalékban van meghatározva. A miniszter szerint a magasabb célérték támogathatná a reálkamatok mérséklődését, ami a hitelfelvevők számára jelentene könnyebbséget, ugyanis megfizethetőbbek lennének a kölcsönök. Ez pedig hozzájárulna a beruházások fokozásához és a gazdaság növekedéséhez.
Még mindig 20 százalék felett jár az infláció
Az infláció még mindig a 20 százalékos érték felett jár, viszont a kormány egyik legfontosabb célja, hogy ezt az idei év végére egyszámjegyűre csökkentse. Azt is fontos tudni, hogy a Magyar Nemzeti Bank az inflációs célt 3 százalékban határozta meg.
Nagy Márton úgy gondolja, hogy az infláció csökkentése a jelenlegi időszak egyik legégetőbb feladata, ugyanis nagyban gátolja a társadalmi és gazdasági versenyképességet. Szerinte az is lehetséges, hogy az infláció nem süllyeszthető a korábbi 2 és 4 százalék közötti szintre.
A miniszter a történelmi tapasztalatokon alapulva és a gazdasági logikát megemlítve úgy indokolta állítását, hogy a középtávú infláció a korábbi szinthez képest magasabb lehet. Kimondottan igaz ez olyan sokkhatások esetén, mint a háborúk és természeti katasztrófák. Azt is hozzátette, hogy a kínálat csökkenése, a reglobalizáció, illetve a bizonytalanság is elősegítheti a magasabb inflációt.
Néhány tényezőnek komoly árfelhajtó hatása van
A gazdaságfejlesztési miniszter úgy véli, hogy az általa megemlített strukturális tényezők az egyszámjegyű sávban időben ragadóssá változtathatják az inflációt.
“Ha ez egy strukturális, elkerülhetetlen változás, akkor felmerül a kérdés, hogy meddig és milyen áron érdemes ellene küzdeni, mekkora társadalmi és gazdasági költséget fizettetnénk az elérhetetlen célért” – írta.
Az árfelhajtó tényezők vonatkozásában hangsúlyozza, hogy az energia és a tőke jelenti azt a két tényezők, amelyek hosszú távon hajtják felfele az árakat. A nemzetközi szintű zöldátállás számottevő beruházásokat kíván, amelyeket a kormányok egyértelműen támogatnak. A tőkeáramlás is új irányt vehet a világban történő globális változások révén, ami hatást gyakorolhat a tőke elérhetőségére. A geopolitikai kapcsolatok jelentősége is fokozódhat a tőkekínálatban a miniszter szerint. A tőkepolitika pedig politikai eszközzé fog válni, ami befolyásolhatja a beruházásokat.
