Novembertől teljesen átdolgozzák az épületek energiahatékonyságának értékelési rendszerét, és új energetikai tanúsítványokat vezetnek be. Az energietikai tanúsítvány beszerzése továbbra is kötelező lesz ingatlan vásárlásakor, eladásakor vagy bérbeadásakor, de annak számát és kézhezvételét már nem kell a szerződésben feltüntetni. Az új tanúsítványok 10 év helyett öt évig lesznek érvényesek, és jövőre mindenképpen új tanúsítványt kell majd beszerezni. Az új épületekre vonatkozó „közel nulla” energiaigényt is szigorítják.
A kormány módosította az épületek energiateljesítményének tanúsításáról szóló rendeletet, és az új rendelet a tanúsítás részleteit is rögzíti majd. Ez alapvetően megváltoztatja az tanúsítványokra vonatkozó szabályokat, amelyeket jelenleg a szerződésekben kell feltüntetni, és amelyek a legtöbb ingatlan eladásakor kötelezőek.
Forrás: Pixabay
Nincs vége az ingatlanokra vonatkozó tanúsítványok idejének
Korábbi hírek szerint a házak eladásakor el akarták törölni az energetikai tanúsítvány elkészítésének és benyújtásának kötelezettségét. Az új rendeletben nincs ilyen előírás. A meglévő követelmények azonban módosulnak. Korábban az ingatlan eladásáról vagy bérbeadásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kellett egy nyilatkozatot arról, hogy az ingatlanra a rendelet értelmében tanúsítványt kell-e kiállítani, a tanúsítvány azonosító kódját, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vevő vagy a bérlő megkapta a tanúsítvány vagy az azonosító kódot tartalmazó tanúsítvány egy példányát.
Az új rendelet szerint az ingatlan eladójának vagy bérbeadójának az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés aláírásának időpontjáig be kell mutatnia a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és a tanúsítványt vagy annak másolatát az ingatlan átadásának időpontjáig át kell adnia a vevőnek vagy bérlőnek.
Ezt azonban nem kell a szerződésbe foglalni, és a tanúsítvány kódját sem kell a szerződésbe foglalni. Új épületek esetében a tanúsítványt az építtetőnek a használatbavételi kérelem benyújtása előtt be kell szereznie.
Forrás: Pixabay
Elérkezett a „közel nulla” kibocsátás korszaka az ingatlanoknál
A miniszteri rendeletben az új lakások és lakóépületek „teljes energiateljesítményére” vonatkozó követelmények az eddigi 100 kWh/négyzetméter helyett évi 76 kWh/négyzetméter (a világítási energiaigényt nem számítva). Az épületek fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának pedig évi 20 kg/négyzetméter lesz a felső határa. Ez nem csak a felhasznált energiát, hanem az épületbe való eljuttatásához szükséges energiamennyiséget is magában foglalja. Ha az épület megújuló energiaforrásokat használ, a teljes energiahatékonyság alacsonyabb lesz. (Az alacsonyabb érték azt jelenti, hogy az épület kevesebb energiát fogyaszt).
Bár a felülvizsgálat szigorítást jelent, az uniós irányelv célja, hogy az új épületek 2030-ra nulla vagy nulla közeli kibocsátásúak legyenek. Magyarországon a „közel nulla” követelmény (100 kWh/nm/év energiafogyasztás) hatálybalépését a kormány többször elhalasztotta, legutóbb 2024. június 30-ig. Ez azt jelenti, hogy ezt követően csak a „közel nulla” energiafogyasztású új épületeket lehet majd üzembe helyezni.
Nem minden változik meg az ingatlanokra vonatkozó tanúsítványoknál
Továbbra is érvényes az a szabály, hogy az ingatlan eladására vagy bérbeadására vonatkozó hirdetésekben fel kell tüntetni az épület vagy lakás energiahatékonysági osztályát. Ezt csak akkor kell megtenni, ha az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt már elkészítették. Sok eladó és bérbeadó nincs tisztában ezzel a szabállyal, és a hirdetésekben nem túl gyakran, a bérleti hirdetésekben pedig nagyon ritkán jelenik meg.
A rendelet szerint az épület energiateljesítményét tanúsítani kell, ha még nem rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal, függetlenül attól, hogy új épületről, meglévő épületről vagy egyszeri használatra (lakás) szánt, eladásra vagy bérbeadásra szánt épületről, illetve hatósági tulajdonban lévő, 500 négyzetmétert meghaladó közhasználatú épületről van szó.
A jogszabályban meghatározott „rendeltetési egység” egy épület vagy lakás olyan része, amelyet önálló használatra terveztek vagy alakítottak át, és amely energiát használ a beltéri légkör szabályozására, például lakások, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények, valamint szálláshely-szolgáltató épületek.
Forrás: Pixabay
A rendelethez fűzött kommentár szerint a módosítások célja az energiatanúsítás új modelljének és egy új, a korábbinál átláthatóbb és könnyebben használható energiahatékonysági tanúsítványnak a meghatározása, amely nemcsak az épület egészét értékeli egy betűjelzéssel, hanem az egyes épületgépészeti rendszereket (légkondicionálás, fűtés, szellőzés, világítás, használati melegvíz stb.) és az épületelemek energiahatékonyságát is külön-külön értékeli, és a tulajdonosok részletes tanácsokat kapnak az átalakítási időszakokra vonatkozóan.
Új energetikai minősítési rendszer is bevezetésre kerül, amelynek keretében az épületeket és a lakásokat két skálán fogják osztályozni az általános energetikai minőségük (mint eddig) és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján.
Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok alapjául szolgáló számítások az épületek energiateljesítményének meghatározásáról szóló új miniszteri rendeleten alapulnak majd. Emellett a számítási módszertant is felül kellett vizsgálni a fajlagos széndioxid-kibocsátás életciklus-alapú, újonnan bevezetett meghatározása miatt.
Az ingatlan alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással kedvezőbb besorolást kap
Az építésügyi és közlekedési miniszter új rendelete az épületek energiateljesítményének meghatározásáról „új szintre emeli az épületek energetikai szabályozását”. Az új épületekre vonatkozó „közel nulla” energetikai követelményként az indoklás szerint eltörlik a megújuló energia kötelező százalékos arányát, és helyette egy konkrét (szintén „közel nulla”) széndioxid-kibocsátási határértéket határoznak meg. A cél az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásának minimalizálása.
Az ingatlan osztályozási rendszer megújulása
Az új energetikai minősítési rendszer szerint az épületeket és a lakásokat „hatékonysági osztályokba” sorolják majd általános energetikai minőségük és szénlábnyomuk alapján. Az épületek energetikai minőségét az összesített energetikai jellemzőnek és az új épületekre vonatkozó követelmények (közel nulla energiaigény) arányaként határozzák meg. Az épület széndioxid-kibocsátását szintén az új épület széndioxid-kibocsátási követelményeinek százalékában határozzák meg.
A rendeletek 12 energiahatékonysági kategóriát határoznak meg, amelyeket betűkkel jelölnek, I-től A+++-ig. A B vagy annál magasabb kategóriájú épületek a közel nulla energiaigényű követelményt teljesítőnek minősülnek.
A jelenlegi, felváltandó besorolási rendszer 2016 óta van használatban, egyes ingatlanok két betűvel 12 kategóriába sorolva:
JJ-től – kiemelkedően rossz
AA++-ig – minimális energiaigény.
Ennek alapján a BB és magasabb, AA, AA+ és AA++ besorolású ingatlanok szinte nulla követelményeket támasztanak. Minél magasabb egy ingatlan energetikai besorolása, annál kevesebb energiára van szükség a fenntartásához, ezáltal csökkennek az üzemeltetési költségek.
Forrás: Pixabay
Az új tanúsítványok érvényességi ideje 10 évről öt évre változik. A követelmények megváltozása miatt mindenkinek, aki november után ad el vagy ad bérbe ingatlant, új energetikai minősítést kell kérnie, még akkor is, ha a régi energetikai tanúsítványa még érvényes. A rendelet azonban kimondja, hogy ha a megadott követelmények vagy a besorolási módszer a tanúsítvány érvényességi ideje alatt megváltozik, a változás előtt kiállított tanúsítvány a változást követő 60 napon belül felhasználható a tulajdonjog vagy a bérleti jog átruházásának feltételeként.
Ingatlan- az új technológiákra való áttérés szigorának hiánya
A szabályozás 2023. november 1-jén lép hatályba. Az épületekre vonatkozó új energetikai követelmények azokra az épületekre vonatkoznak, amelyeket október 31-e után jelentettek be, vagy amelyek építési engedélyét október 31-e után kérték.
Azokra az épületekre, amelyekre október 31-e előtt nyújtottak be építési kérelmet, az október 31-én hatályos, az épületek energiateljesítményéről szóló TNM-rendelet rendelkezései vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy 2024. június 30-a után csak azok az épületek kapnak használatbavételi engedélyt, amelyek a nullához közeli vagy azt meghaladó energiateljesítményű szabványoknak megfelelnek.
Ingyenes tanácsadás mindenkinek – ingatlan energetikai tanúsítvány
Az energiahatékonysági tanúsítványok hagyományosan utólagos átalakítási javaslatokat is tartalmaztak, amelyekben a tanúsító ajánlásokat tett a lakástulajdonosnak az ingatlan energiahatékonyságának és költséghatékonyságának javítására. Az új szabályok értelmében a tanúsítványok az épület vagy lakás jelentős mértékű energiahatékonysági utólagos átalakítását, valamint a nulla energiafelhasználású épülethez közeli energiahatékonysági szintet kínálnak majd. Ha ez utóbbi már megvalósult, a javasolt korszerűsítésről le lehet mondani.
A tanúsítványban fel kell tüntetni, hogy a tulajdonos vagy bérlő hol kaphat további információt és segítséget a korszerűsítéssel kapcsolatban, és fel kell tüntetni, hogy a Magyar Mérnöki Kamara ingyenes energetikai tanácsadást nyújt a lakosok és vállalkozások számára.
