A gazdasági válságok jelentős hatással vannak a munkaerőpiacra. Általában csökken a foglalkoztatottság, és nő a munkanélküliség, mivel a vállalkozások csökkentik a termelést és az alkalmazottakat elbocsátják. Az elsődleges hatás a munkanélküliség növekedése. Az álláskeresők száma nő, mivel a vállalkozások csökkentik a munkaerőigényüket vagy bezárnak. A munkanélküliség növekedése csökkenti a fogyasztói kiadásokat, ami további gazdasági nehézségeket okozhat.
A gazdasági válságok hatással lehetnek az ágazatokra is. Egyes ágazatok, például az ingatlanpiac vagy a pénzügyi szektor, különösen érzékenyek lehetnek a gazdasági válságokra, és a munkanélküliség itt különösen magas lehet. A gazdasági válságoknak hosszú távú hatásai is lehetnek a munkaerőpiacra. Az alacsony foglalkoztatottsági ráták hosszabb ideig fennmaradhatnak, és a munkanélkülieknek hosszabb ideig tart, míg találnak új munkát. Az ilyen hosszabb távú hatások súlyosbítják a gazdasági helyzetet.
Magyarország a globális munkanélküliségi rangsorban
Magyarország jól áll a globális munkanélküliségi rangsorban. Ha a jóslatok valóra válnak, a munkanélküliségi ráta 3,8%-ra emelkedik, és ezzel a világ első húsz helyezettje közé kerül. Ez a ráta azonban 2022-ben 3,6 százalék volt, így ez növekedést jelentene ebben az esetben is. Számokban kifejezve, 2022-re átlagosan mintegy 15 ezerrel több munkanélküli lehet Magyarországon. Természetesen sok minden összezavarhatja az előrejelzéseket, és a gazdasági fejlemények, mint például az alapkamat emelése, hosszú távon akár komoly hatással is lehetnek a munkaerőpiacra.
Forrás: Pixabay
A gazdasági válságok széles körű hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. A foglalkoztatottsági ráták csökkenése és a munkanélküliség növekedése az egyik legnyilvánvalóbb hatás. Az elemzők elismerik, hogy a különböző gazdasági válságok hatása a munkaerőpiacra általában hosszabb időn keresztül érezhető. Az pedig mindig egyértelmű jele a recessziónak, amikor tömeges elbocsátások kezdődnek, és egyre többen veszítik el a munkájukat. E tekintetben érdekes, hogy a nehézségekkel teli 2022-es évben a fejlett országok munkaerőpiacai jelenleg meglehetősen jól teljesítettek. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő hat G7-országban ugyanis a foglalkoztatási ráta az elmúlt fél évszázadban a legmagasabb értéket érte el.
Bizonytalan idők
A koronavírusjárvány természetesen számos országban súlyosbította a munkaerő-piaci tendenciákat. Ez pedig megváltoztatta a helyzetet. Az előrejelzések szerint Dél-Afrika lesz a legsúlyosabban érintett ország a világon: a munkanélküliség 2023-ban várhatóan a legmagasabb lesz, és eléri a 35,6%-ot.
Ennek oka, hogy bár Dél-Afrika az afrikai kontinens legfejlettebb országa, azonban a lassú gazdasági növekedés a szigorú munkaügyi törvényekkel párosulva lehetetlenné teszi a vállalatok számára a munkavállalók felvételét. A munkanélküliség az elmúlt két évtizedben 20% körül mozgott.
Forrás: Pixabay
Ezzel szemben a becslések szerint Bosznia-Hercegovinában lesz a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Európában, több mint 17%.
A sorrend egyébként a következőként néz ki:
- Bosznia-Hercegovina
- Észak-Macedónia
- Spanyolország
- Magyarország
Növekvő munkanélküliségi ráta Magyarországon
Magyarország összességében a 14. helyen áll. Az előrejelzések szerint a munkanélküliségi ráta az országban 3,8%-ra emelkedik. Azért beszélünk emelkedésről, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb statisztikái szerint 2022-ben 3,6%-os munkanélküliségi ráta volt Magyarországon.
Forrás: Pixabay
Ha ez az előrejelzés helytálló, akkor a 2023-as munkanélküliségi ráta a 2022-es 176 ezres átlag helyett valamivel magasabb, 190 ezer körül lehet. Ez majdnem ugyanannyi lenne, mint 2021-ben (4,1%-os munkanélküliségi ráta és 196 000 munkanélküli), amely év nagy ingadozásokkal járt.