Bevezetés
Az elmúlt néhány év eléggé változatos volt a gazdasági körülményeket tekintve, kezdődve először a 2019 év végén felbukkanó Covid-19 járvánnyal, amely a következő 1-2 évig erősen befolyásolta a gazdaság alakulását. Ezt követően a globális helyzettől eltekintve a magyar Kormány által előterjesztett szja visszatérítés eddig soha nem látott cselekvés volt a makrogazdaságot tekintve. Hiszen a lakosság részére történő adóvisszatérítés nagyjából 611 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek, amely – összehasonlítva a költségvetés más adataival – az általános forgalmi adóból származó bevételt is meghaladja, hiszen az még 500 milliárd forint sem volt 2019-ben, de 2020-ban sem. Nyilvánvaló, hogy a Kormánynak több motivációs tényezője is volt e mögött, köztük a legerősebb valószínű, hogy közeledett az országgyűlési választás.
Mit jelent ez az infláció szemszögéből?
Az infláció alakulásába ezen dolgok úgy szóltak bele, hogy a Covid-19 járvány visszafogta a lakosság által elköltött pénzösszeget, hiszen egyrészt sok minden bezárásra kényszerült, így nem volt hol elkölteni, továbbá a lakosság sem mozdulhatott ki korlátlanul. Ezzel kapcsolatban kialakult már egy menési, vásárlási vágy, hiszen ezen korlátozott időszak olyan hosszú ideig tartott, hogy az emberek már nem győzték várni a végét. Mihelyst ezen korlátozások enyhülni kezdtek elindult egy nagyobb költési láz, mint ami alapvetően jellemző volt a gazdaságra a Covid-19 előtt. Majd a 2021. évi befizetett szja-t 2022-ben visszaadták, amely szintén egy magasabb fogyasztási mértéket hozott, ugyanis költségvetési szempontból a 611 milliárd forint rendkívüli összegnek számít, hogy azt nem az állam költi majd el a gazdaságban, hanem a fogyasztóknál marad és ők égetik fel. Vagyis 2019. végétől 2022. tavaszáig két erősebb fogyasztási hullám is kialakult a gazdaságban úgy, hogy közben a Covid-19 által okozottak miatt pedig alapból gödörben volt.
Ezen folyamatok azért fontosak, mert a visszább eset kereslethez elkezdett igazodni a gazdaság többi szereplője és a kínálat azt a szintet kezdte el felvenni, amelyet a visszább eset kereslet diktált. Ezt követően a kínálat nem győzött lépést tartani a növekvő kereslettel (pl. korlátozások feloldása, adóvisszatérítés) így nemzetközi viszonylatban elindult az árak emelkedése, és ez vezetett az inflációs ráta emelkedéséhez. Fontos tisztában lenni vele, hogy a jól működő gazdaságban a legjobb egy egészséges 3%-os inflációs körülti szint, hiszen minden piaci szereplő fejlődni szeretne a kínálatban és a keresletben is. Viszont a 20%-os érték már túl nagy, hiszen sok bizonytalanságot és kockázatot hordoz a gazdasági szereplőkre nézve, mint pl. megjelennek a helyettesítő termékek (pl. drágább sajt helyett olcsóbb sajtot vesznek az emberek). Így az ugyanolyan ütemben dráguló drágább sajt iránti kereslet visszaesik, pedig csak annyival drágult, mint az olcsóbbak, vagyis a nyereség ugyanannyi rajta arányosan, mint előtte volt, de a fogyasztás mégis érezhetően visszaesik.
- ábra: Infláció alakulása Magyaroroszágon 2022.01-től 2023.06-ig
forrás: KSH, saját szerkesztés
Az ábrán a magyar inflációs ráta alakulása látható, amely 2022. januárban már meghaladta a lélektani 5%-os határt.
Miért fog biztosan csökkeni az infláció a jövőben?
Ahhoz hogy tudjuk, hogy az infláció miért fog csökkeni a jövőben, tudnunk kell, hogy az inflációt hogyan számítják. Összeállításra kerül egy fogyasztói kosár, amelyben nagyon sok féle termék kerül, majd ezen kosárnak az összértékét veszik alapul, hogy milyen változást írt le az egy évvel azelőtti értékéhez képest. Vagyis a 2023. júliusi inflációs adat azt jelenti, hogy az a fogyasztói kosár ára a 2022. júliusi értékhez képest hogyan változott. Na már most mivel a fentiek értelmében megtudtuk, hogy a – Európai szinten is kiemelkedőnek számító – magyar inflációs szint miért lett ilyen magas, akkor a csökkenés érdekében azt kell megnézni, hogy a növekedést generáló hatások várhatóan mikor fognak megszűnni.
Ennek tükrében kijelenthető, hogy a Covid-19 okozta problémák megoldódtak, úgyszintén elköltötte már a lakosság az adóvisszatérítést is. Emellett a családokat segítő állami támogatások egy része megszűnt, továbbá átalakulni látszik. Egyedül a közben kitört ukrán-orosz háború a probléma, amely a forint árfolyamát sodorta bajba, ezzel generálva inflációt, ugyanis elértéktelenedés esetén többe kerül az import értéke forintban, vagyis 10 euró esetén 350-es árfolyamon számolva nem 3500 forint, hanem 400-as árfolyamon számolva 4000 forintba kerül 1 kg sajt.
Mivel a helyzet és a körülmények drasztikussága – ha rendeződni nem, de legalábbis – enyhülni látszik, ezért az inflációs ráta nem valószínű, hogy meghaladja még pl. 15%-kal a tavalyi értéket, amely már akkor is magasnak számított, ugyanis a körülmények okozta hatások újak és bizonytalanok voltak a mai helyzethez képest. Az infláció csökkenése viszont az inflációkövető állampapíroknak nem kedvez, így ez azt jelenti, hogy a megtakarításokat a reálgazdaságba fogják befektetni.
