A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ), a vészhelyzeti energiatartalékok képzéséért felelős szervezet a napokban mutatta be éves beszámolóját, amelyből kiderül, hogy tavaly ténylegesen 1100 forint körüli köbméterenkénti áron, összesen 800 milliárd forinttal többet fizetett ki az ország úgynevezett különleges különleges gázkészlet megszerzéséért, mint amennyit lehetett volna.
A magyar kormány 2022 júliusában az „energetikai vészhelyzetet” meghivatkozva, az úgynevezett – jelenleg 1,2 milliárd köbméteres – „biztonsági földgázkészlen” felül a szervezetnek 739 millió köbméternyi „különleges földgázkészlet” felhalmozását írta elő.
Forrás: Pixabay
A gázkészlet felvásárlása számos tiltakozást váltott ki
Sokan fejezték ki tiltakozásukat azzal kapcsolatban, hogy az amúgy is magas gázárak, a tárolók folyamatos feltöltése és a kormány Putyinnal való különleges barátságának „előnye” miatt az ország évi 9 milliárd köbméteres gázigényéhez képest elhanyagolható gázkészletet annak idején igen magas áron vásárolják meg. Az Orbán-kabinet azonban bejelentette, hogy kész bármennyit fizetni a további gázért, miközben piaci pánikhullám söpört végig Európán.
Állami kezességvállalás a gázkészletre
A szokásos gyakorlat szerint a szervezetnek saját bankhitelből kellett megvásárolnia a gázt. De az eredeti döntés 1,85 milliárd eurós állami garanciát írt elő, az októberi meghosszabbítás pedig 2,012 milliárd eurót. Ez az összeg az akkori 400 euró körüli árfolyamon számolva valamivel több mint 800 milliárd forintnak felelt meg. Akkor szakértők szerint az állami garanciára azért volt szükség, mert az energiapiac tavaly nagyon kiszámíthatatlan volt, ellentétben az MSZKSZ által az felvett piaci hitelekkel.
Az MVM és a gázkészlet
A júliusi döntés arra kötelezte az MSZKSZ-t, hogy „speciális” készletet vásároljon az orosz gáz hazai felvásárlójától, az MVM-től. Amikor tavasszal megkerestük ezt a szervezetet, nem árulta el, hogy pontosan mikor és mennyiért írták alá a szerződést. De azt már megemlítette, hogy a szállítások már tavaly szeptemberben megkezdődtek. Legutóbbi jelentésük szerint a költségvetésből 2011,9 millió eurónyi, kormányzati garanciákkal alátámasztott összeget fizettek ki 739,1 millió köbméter gázért. A forint akkori árfolyamával számolva ez azt jelenti, hogy a gáz ára köbméterenként körülbelül 1100 forint volt. Hogy ezt az árat hogyan határozták meg, rejtély marad. A holland tőzsdei árfolyam, akkoriban csak egy hétig, augusztus 22. és 29. között érte el ezt az értéket.
A havi átlag 897 forint volt, a KSH külkereskedelmi adatbázisán végzett számításaik szerint az orosz gáz átlagára (a két hónappal korábbi tőzsdei árfolyam alapján):
- augusztusban 453 forint,
- szeptemberben 730 forint volt.
Így 1100 forintos beszerzési árral számolva elmondható, hogy az eladó, akik számára a gáz ára már rekordmagas volt egyébként is, köbméterenként több száz forintos, összesen több százmilliárd forintos magas kereskedelmi nyereséget értek el. Hogy ki ez az eladó, azt jól mutatja, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly nyáron azt nyilatkozta, hogy „orosz források nélkül ma már nem lehetne ennyi gázt vásárolni Európában”.
A gázkészlet parlagon maradt
Mivel a kormányrendelet szerint a miniszternek idén áprilisig kellett döntenie arról, hogy eladja vagy megtartja a különleges tartalékot, az MSZKSZ több mint 800 milliárd gázsit kapott rövid lejáratú, egy éven belül visszafizetendő hitelként.
Az értékes speciális tartalékhoz végül nem kellett hozzányúlni. Ennek oka az volt, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is jelentősen csökkent a gázkereslet.
Ezt a szokatlanul meleg tél utóhatásai, valamint az orosz gázbefagyasztástól való európai szintű félelem okozta. Putyin tavaly ugyan elzárta a gázcsapokat a legtöbb uniós országban, de azóta Magyarország gázszerződését teljesítette. A szezon végén a „hagyományos” kereskedelmi tárolók is szokatlanul tele voltak gázzal, bár más uniós országokkal ellentétben eredetileg nem voltak tele.
