Egy márciusban megjelent kormányrendelet értelmében július 1-től az alapszámla díja nem lehet több, mint 1000 forint a pénzintézeteknél lakossági bankszámla esetén. Azon túl, hogy ez miként hat majd a lakossági bankszámlák összetételére és az abból származó jövedelemre a pénzintézetek oldaláról azt is meg kell nézni, hogy ez milyen célokat szolgál és pontosan miért is kerül bevezetésre.
Mit jelent az, hogy alapszámla?
Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2014-ben fogadta el azt a minden tagállamra kötelező hatályú irányelvet, amely a fizetési számlákat érintő díjak összehasonlíthatóságáról, a számla-váltásáról, a számla használatáról, valamint az alapszintű lakossági bankszámlák (alapszámla) nyitásáról szól. Ebből kifolyólag Magyaroroszágon, valamennyi pénzszolgáltató 2016. október 15-től köteles szerepeltetni ezen alapszámla konstrukciót az ajánlatában. 2023. július 1-ig az alapszámla alapdíja a kormányrendelet értelmében akként volt maximálizálva, hogy nem lehet több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5%-a. A 2023. július 1-től hatályba lépő rendelet ezen alapdíjat csökkenti le azzal, hogy az alapszámla alapdíja nem lehet több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 0,5%-a. A konkrét összeget nézve – ahogyan már a bevezetőben említésre került – az alapszámla havidíja legfeljebb 1000 forint lehet, ugyanis 2022 decemberében 200.000 forint volt a legkisebb összegű havi bruttó minimálbér.
Mit jelent ez az ügyfeleknek konkrétan?
A Magyar Nemzeti Bank a Fizetési Rendszer jelentésben jelzi, hogy az alapszámla vonatkozásában az európai szabályoknak megfelelően a tagállamoknak saját hatáskörben lehetőségük van arra, hogy a lakossági bankszámlák alapszámla díját megváltoztassák. Ezért lehet az, hogy valamely tagállamban teljesen ingyenesen elérhető ez a számlacsomag, ezzel szemben Magyaroroszágon fizetni kell érte.
Az MNB a jelentésben arra is kitér, hogy a lakossági ügyfelek az eddigi díjak mellett az alapszámlát alig vették igénybe, ugyanis volt attól kedvezőbb piaci alapú ajánlata a pénzintézeteknek. Viszont a díj harmadolása már versenyképes lehet a piaci alapú konstrukciókkal, ezért az MNB azt jelzi előre, hogy 4 millió ügyfél banki költségei csökkenthető az alapszámla díjának csökkentésével. Számításaik szerint az alapszámla 2023.0 július 1. előtti díj esetében mindössze az ügyfelek 15%-a tudott volna megtakarítani a banki költségeit illetően, míg az alapszámla díjának csökkentésével előreláthatólag az ügyfelek 60%-a tud majd költséget csökkenteni.
Azaz az MNB arra következtet, hogy az új alapszámla díj melletti voksolás 3 millió ügyfél számára előnyösebb, mint a piacon elérhető legkedvezőbb konstrukció. Emellett 1,4 millió olyan ügyfél van, akinek a számlájára legfeljebb a minimálbér összege érkezik – ezért ők nem jogosultak a pénzintézetek kedvezményes csomagjaira –, és az ő részükre jó választás lehet az új alapszámla havidíja. Ebből kiindulva az MNB felveti a jelentésében egy teljesen ingyenes, konkrétan meghatározott kör részére nyitva álló szociális alapú lakossági bankszámla bevezetését is.
Van még ennél is olcsóbb?
A szociális alapszámla kapcsán az internetes számlakalkulátorok segítésével könnyen kiszámolható, hogy 2023-ban teljes állásban (8 óra) minimálbért jelentő fizetéssel a táblázatban szereplő két banknál is elérhető olyan konstrukció, amely ingyenesnek mondható, minimum a számlanyitást követő két évben.
forrás: saját szerkesztés
*jelenlegi tervek szerint
Vagyis az ábrán látható, hogy a CIB és az UniCredit ingyenes lakossági bankszámlát ajánl, míg az OTP és az Erste – hiába nem ingyenes – kedvezőbb ajánlatot tud kínálni a számlanyitást követő első két évet érintően, mint az alapszámla díja. Azért szomorú, mert az alapszámlának pont az lenne a lényege, hogy a legolcsóbb legyen a bankok ajánlatához képest, így viszont okafogyottá válik.
