Az elmúlt hetekben sokat lehetett arról olvasni, hogy rendkívül felélénkült a fővárosi ingatlanpiac. Az év első negyedévében 2790 új lakás talált gazdára, az átlagos négyzetméterár pedig 1,68 millió forintra ugrott Budapesten. Ezek rendkívüli eredmények, de mi állhat egy ilyen mértékű fellendülés hátterében? A válasz érdekes lehet: az állampapírból felszabaduló tőkét a megtakarítók ingatlanban kötötték le. A korábban rendkívül népszerűnek számító állampapír helyett tehát az ingatlan irányába mozdult most el a piac.
Állampapír helyett ingatlan: honnan tudjuk ezt?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint az egyes állampapír típuskban tartott lakossági összvagyon mintegy 700 milliárd forinttal csökkent az év első negyedévében. A kivett összeg pedig csak részben helyeződött át más megtakarítási formákba. Ezen belül sem más típusú állampapír volt a népszerű, sokkal inkább a befektetési alap, kötvény, részvény keltette fel a megtakarítók figyelmét. Ez pedig egyúttal azt jelenti, hogy az összeg másik része valamilyen reáleszközbe – elsősorban ingatlanba – került.
Az ingatlanpiacra zúdult vagyon pedig az újlakáspiaci szerződésállomány bővülése alapján nagyjából kiszámítható. Ezek alapján 300 milliárd forintnyi felszabadult állampapír vagyon érkezett most a lakáspiacra. Ez pedig elsődlegesen az újépítésű lakásokra irányult.
Mit mutatnak a számok?
Az már önmagában is sokatmondó adat, hogy tavaly az első három negyedévben átlagosan 200 milliárd forint összegben kerültek értékesítésre negyedévente új lakások, addig 2024 végén ez már 323, az idei év elején pedig 361 milliárd forintra emelkedett. Az adatokban az előszerződések is helyet kaptak, amihez nem feltétlen kapcsolódik pénzmozgás is. Ez pedig arra utal, hogy a leendő tulajdonosok a későbbi állampapír kamatkifizetésre alapozva kötöttek üzletet.
Az állampapírból kiáramló vagyon mozgása pedig együtt zajlott a budapesti lakáspiaci fellendüléssel:
- az év első 3 hónapjában összesen 2790 darab ingatlan talált gazdára,
- az előző negyedévhez képest 11%-os a növekedés,
- éves alapon pedig a bővülés 114%-ot tesz ki.
A vásárlói hozzáállás is változóban van
A volt állampapír tulajdonosok lakáspiaci megjelenése több szempontból is felfordulást okozott. A vevők egyre nagyobb része finanszírozza önerőből a vásárlást, vagy már hitelígérvénnyel rendelkezik a lakás megtekintésére. A legjobb lakások így rendkívül gyorsan, akár pár nap alatt is elkelhetnek.
A fővárosban most is 15 100 darab új lakás épül, azonban a valóban megvásárolható lakások száma 5840 körül alakul. Ez egy évvel ezelőtt 11%-kal volt magasabb. A kereslet tehát láthatóan jóval magasabb, mint az aktuális kínálat. Ez pedig az árakban is visszaköszön: minden harmadik lakást újraárazzák, ami 83%-ban növekedést jelent.
