2024. november 25., hétfő

Az ingatlanbefektetés jelentősen csökkent

Bár hasonló forgatókönyv zajlik Európa-szerte az ingatlanpiacokon az ingatlanbefektetés tekintetében, Budapest továbbra is közel ezer euróval olcsóbb négyzetméterenként, mint a visegrádi térség másik legkedvezőbb árú városa, Pozsony. Rövid távon az állampapír vette át a főszerepet az ingatlanbefektetéssel szemben, míg a lakásvásárlás nyilvánvalóan középtávon térülhet meg.

Forrás: Pixabay

A befektetők visszább vettek

Az hazai adatokból világosan látható, hogy az befektetői aktivitás egyértelműen visszaesett. A koronavírus-járvány előtti 28 százalékos arány alig 20 százalékra csökkent. Egy szakértő megjegyezte azonban, hogy akik gyermeküknek vásárolnak és rövid távon kiadják, vagy saját használatra vásárolnak ingatlant és később eladják, szintén befektetőknek tekinthetők.

A külföldi vevők aránya jelentősen csökkent az 2020-as évek elejére. Bár a közelmúltban a gyenge forint elősegíthette a külföldiek lakásvásárlását, valójában az ingatlanok az elmúlt pár évben voltak igazán jövedelmező befektetések, húsz százalékos áremelkedéssel egy év alatt – és jelentős értéknövekedéssel öt-tíz év múlva. Ha hozzávesszük az áprilisi bérleti díjak változását, ma a lakáskiadás bruttó ötszázalékos hozamot eredményez. Ezért rövid távon sokan inkább a 16-17 százalékos hozammal rendelkező állampapírokat választják.

Forrás: Pixabay

Ingatlanbefektetők Európában

Az egyes európai fővárosok ingatlanpiaci árképzését meghatározza a városok történelme és ennek következtében a saját tulajdonú lakások aránya is. Azokban a városokban, ahol a lakásállomány jelentős része megsemmisült a második világháború során, az újjáépítés főként állami és önkormányzati társulások által történt. Ezért ezekben a helyeken nagyobb arányban találhatóak bérlakások. Ezek felfelé tolják az árakat, és ezek a városok jóval drágábbak, mint a visegrádi térség városai. Itt az öröklakások aránya 80-90 százalék. Ennek megfelelően Budapestet leginkább Varsóval, Prágával és Pozsonnyal érdemes összehasonlítani. Ami közös az európai piacokon, az az, hogy 2022-ben az év elején emelkedtek az árak, a közepén stagnáltak, majd a végére csökkentek. Az okok, mint az infláció és a hitelkamatok emelkedése, ugyanazok.

Forrás: Pixabay

Ingatlanbefektetés Budapesten

Budapest vonzereje a befektetők számára több okból is fennmaradt:

  • olcsóbb, mint más nagyvárosok
  • középtávon várható értéknövekedés

Egyrészt tehát, számolva a 370 forintos euróárfolyammal, az átlagos négyzetméterár 2400 euró (ami kicsivel több mint 880 ezer forint), ami közel ezer euróval alacsonyabb Pozsonynál és 1300 euróval Prágánál, ahol már 3700 euró az átlagos négyzetméterenkénti ár. Varsóban pedig átlagosan több mint négyezer euróba kerül egy lakás négyzetmétere. Összehasonlításképpen megjegyezték, hogy Londonban és Párizsban az átlagos négyzetméterár 20-30 ezer euró, ami a már említett történelmi háttér és az alacsonyabb arányú saját tulajdonú lakások miatt van.

A másik érv a középtávú értéknövekedés várható lehetősége, mivel más helyeken az ingatlanárak akár a csúcsukra is érhetnek. A felértékelődés mögött a frissen bejelentett beruházások is állnak, mivel ezek előrejelzik a gazdasági fejlődést, ami további lendületet ad az ingatlanpiacnak. Ennek eredményeként Debrecenben 2018 óta tartó áremelkedés tapasztalható, amelynek köszönhetően szinte a felértékelődő nagyvárosok dobogós helyére került. Az árfolyam is említhető befektetési érvként.

Forrás: Pixabay

Az ingatlanbefektetés kifizetődő lehet

Az aktuális gazdasági folyamatok és a rövid távon versenyképes állampapírok arra utalnak, hogy középtávon az ingatlanbefektetés kifizetődő lehet. Míg a csökkent befektetői aktivitás jelenleg a magánvásárlóknak kedvez. Ilyen környezetben előnyhöz juthatnak azok, akik kinőtték jelenlegi otthonukat és költözni szeretnének, mivel nagyobb árengedményt tudnak elérni. Amikor pedig a magánvásárlók háttérbe vonulnak, a befektetők kerülnek előtérbe. Azonban érdemes megemlíteni, hogy a befektetők jelentős része is saját használatra vásárol, ami azt jelenti, hogy nincs jelentős növekedés a bérlakások számában. Ez különösen akkor igaz, amikor a gazdasági körülmények nem a legideálisabbak, és az emberek inkább biztonságot találnak a saját tulajdonukban, ahol laknak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük